A növényi vagy az állati fehérje a jobb választás?

A hölgyek között is nagy népszerűsége van a különböző módszereknek. Természetesen ebben az esetben is érdemes a tudomány segítségét hívni, ugyanis rengeteg kutatás történt már például a fehérjeforrások területén.

Mit mutatnak a szakemberek?

A LifestylePro Academy vegán életmód és táplálkozási tanácsadó képzés sokat segít abban, hogy közelebb kerüljünk az egészséges mindennapokhoz, ráadásul ezt a tudást másoknak is át tudjuk adni a későbbiekben. Örök kérdés a szakemberek és az átlagemberek körében is az, hogy az állati vagy a növényi fehérje a jobb és miért. Egy 1984 és 2017 között zajló három tanulmány eredményeit vizsgáló kutatás megnézte a fehérjeforrások emberi szervezetre gyakorolt hatását. Különös tekintettel a kardiovaszkuláris betegségekre (CVD), mint amilyen a sztrók és a koszorúér-betegség (CAD).

A 30 éves időszak alatt összesen 16118 kardiovaszkuláris eredetű halálesetet rögzítettek, amelyek közü 10 ezer CAD-hoz, 6100 pedig sztrókhoz köthető. A növényi és állati fehérje arányának (P/A hányados) elemzésével próbálták feltárni az összefüggéseket. Megállapította a tanulmány, hogy a P/A hányados növekedésével, azaz a növényi fehérjék arányának az emelésével az összes CVD mellett különösen a koszorúér-betegség miatti halálozások kockázatát lehet befolyásolni. Az állati fehérjék közé sorolják a vörös és feldolgozott húsokat, a tejtermékeket és a baromfihúst. Növényi fehérjeforrások például a magvak, a feldolgozott és teljes kiőrlésű gabonák, a burgonya és a hüvelyesek.

A megfigyelések azt mutatják, hogy a P/A hányados növelésével több pozitív változás érhető el. Például nőtt a rost- és szénhidrátbevitel, csökkent a BMI és növekedett a fizikai aktivitás amellett, hogy kevesebb volt az alkoholfogyasztás, és a cukorbetegség előfordulását is befolyásolta a változtatás. A proteindenzitást, azaz a fehérjéből származó energia százalékos arányát is figyelembe vették a kutatók, ott is összefüggést mutattak ki a CVD és CAD előfordulásának gyakoriságában.

Kis lépésekben is érdemes haladni

Néhány tanulmány már arra is rámutatott, hogy úgy is el lehet érni 18-24%-os változást a CVD és CAD miatti halálozás valószínűségében, hogy a teljes fehérjebevitel mindössze 3%-át növényi forrásra cseréljük. A vörös és feldolgozott húsokat helyettesíteni lehet magvakkal és diófélékkel, mint amilyen a kesudió, dió, pekándió, tökmag, mogyorófélék vagy a napraforgómag.

Fontosak a növényi alapú fehérjeforrások

Természetesen kiemelten ügyelni kell a minőségre és a feldolgozatlanságra is. Nem elég a növényi forrásokra váltani, a teljes étrendösszetétel, a mikrotápanyagokra és a fehérje mennyiségére is kiemelten figyelni kell. Ezért is fontos a megfelelő háttértudás és információ az életmódváltáshoz.